Adszorpciós párátlanítás vs. hűtőközeges párátlanításPárátlanítás

Mind az adszorpciós, mind a hűtve üzemelő páramentesítők képesek eltávolítani a nedvességet a levegőből, így a kérdés az, hogy melyik típus a legmegfelelőbb egy adott alkalmazáshoz? Erre a kérdésre valójában nincsenek egyszerű válaszok, de van néhány általánosan elfogadott irányelv, amelyeket a legtöbb páramentesítő gyártó követ:

• Mind a szárítószeres, mind a hűtőközeges páramentesítő rendszerek együttesen működnek a leghatékonyabban. Az egyik előnyei kompenzálják a másik korlátait.
• A hűtésalapú páramentesítő rendszerek gazdaságosabbak, mint a szárítószerek magas hőmérsékleten és páratartalom mellett. Általánosságban elmondható, hogy a hűtésalapú páramentesítőket ritkán használják 45% relatív páratartalom alatti alkalmazásokban. Például a 40%-os relatív páratartalom fenntartásához a tekercs hőmérsékletét -1 °C-ra (30º F) kellene csökkenteni, ami jégképződéshez vezet a tekercsen és csökkenti a nedvességeltávolító kapacitást. Az ennek megelőzésére irányuló erőfeszítések (leolvasztási ciklusok, tandem tekercsek, sóoldatok stb.) nagyon költségesek lehetnek.
• Az adszorpciós páramentesítők gazdaságosabbak, mint a hűtve üzemelő páramentesítők alacsonyabb hőmérsékleten és páratartalom mellett. Általában 45% relatív páratartalom alatti és 1% relatív páratartalom közötti alkalmazásokhoz adszorpciós páramentesítő rendszert használnak. Ezért sok alkalmazásban egy DX vagy vízhűtéses hűtőt közvetlenül a páramentesítő bemenetére szerelnek. Ez a kialakítás lehetővé teszi a kezdeti hő és nedvesség nagy részének eltávolítását, mielőtt az belépne a páramentesítőbe, ahol a nedvességtartalom még tovább csökken.
• Az elektromos energia és a hőenergia (azaz földgáz vagy gőz) költségeinek különbsége határozza meg az adszorpciós és a hűtésen alapuló páramentesítés ideális keverékét egy adott alkalmazásban. Ha a hőenergia olcsó, az energiaköltségek pedig magasak, akkor az adszorpciós páramentesítő lesz a leggazdaságosabb a levegő nedvességtartalmának nagy részének eltávolítására. Ha az energia olcsó, a reaktivációhoz szükséges hőenergia pedig költséges, akkor a hűtésen alapuló rendszer a leghatékonyabb választás.

A leggyakoribb alkalmazások, amelyek 45%-os vagy az alatti relatív páratartalmat igényelnek, a következők: gyógyszeripar, élelmiszeripar és édességgyártás, vegyipari laboratóriumok, autóipar, katonai ipar és tengeri tárolás.

A legtöbb, 50%-os vagy annál magasabb relatív páratartalmat igénylő alkalmazás valószínűleg nem éri meg túl sok erőfeszítést, mivel általában hűtéssel is elérhető. Bizonyos esetekben azonban egy adszorpciós páramentesítő rendszer használata csökkentheti a meglévő hűtőrendszer üzemeltetési költségeit. Például az épület HVAC-rendszereinek szellőzőlevegőjének kezelésekor a friss levegő adszorpciós rendszerrel történő páramentesítése csökkenti a hűtőrendszer telepítési költségeit, és kiküszöböli a mély, nagy levegő- és folyadékoldali nyomáseséssel járó tekercseket. Ez jelentős ventilátor- és szivattyúenergiát is takarít meg.

Tudjon meg többet, ha további információt szeretne kérni a DRYAIR megoldásairól ipari és adszorpciós párátlanítási igényeihez.:

Mandy@hzdryair.com

+86 133 4615 4485